SZOLGÁLTATÁSAINK
ÉPÜLETGÉPÉSZETI RENDSZEREK FELÜLVIZSGÁLATA
A hazai középületek és a lakásállomány nagy része közel sem felel meg a ma elvárt műszaki, hőtechnikai követelményeknek, az épületek fűtéséhez és hűtéséhez szükséges energiamennyiség lényegesen nagyobb annál, mint amit a korszerű technológiák alkalmazásával elérhető lenne.
A köztudatban energetikai korszerűsítés címszó alatt az a szemlélet terjedt el, mely a hőveszteségek minimalizálását tűzi ki céljául, hőszigeteléssel nyílászáró cserével, emellett azonban nem szabad megfeledkeznünk az épületet ellátó épületgépészeti rendszerek (fűtés, hűtés, légtechnika, HMV rendszer) „korszerűsítéséről” sem.
Igaz a két irány együtt a leghatékonyabb, mégis az épület típusa és pénztárcánk dönti el melyik utat, és milyen fázisokban megvalósítva válasszuk.
Legyen az irodaház, bevásárló központ, gyártócsarnok, családi ház… fűtési, hűtési, légtechnikai, avagy zsíros elszívó rendszer, cégünk racionális koncepció(k) kidolgozásában, és a választott koncepció megvalósításában is támogatást nyújt ügyfeleinek.
Szolgáltatásunkat üzemeltetőknek, ingatlantulajdonosoknak ajánljuk, valamint azon beruházóknak, akik meglevő épületek megvásárlásával kívánják bővíteni ingatlanállományukat.
Metódus:
1./ Átfogó rendszer vizsgálat a jelen állapot feltárására
- tervdokumentációinak beszerzése
- panaszok összegyűjtése
- rendszer állapot meghatározás műszeres méréssel
- tervek aktualizáláshoz szükséges felmérések elvégzése
2./ Fejlesztési terv kidolgozása
- komfort igények rögzítése
- átalakítási alternatívák készítése
- választott alternatíva kiviteli terv szintű kidolgozása
- árazatlan költségvetés készítése
3./ Kivitelezés támogatása tervezői művezetéssel
4./ Üzembe helyezés támogatása:
- beszabályozás elvégzése
- komfort paraméterek mérése
HIDRAULIKAI MÉRÉSEK ÉS BESZABÁLYOZÁS
A 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet előírja bla, bla, bla…
A készre szerelt beszabályozás nélküli rendszerekben a fűtővíz a kisebb ellenállású nyomvonalon áramlik, aminek az eredménye, hogy a szivattyúhoz közeli hőleadók/ helyiségek hőmérséklete magas, a távol levőké alacsony. Ezen jelenség csak és kizárólag a beszabályozással orvosolható, ami komfortérzet javulást, energia megtakarítást, és a hőtermelő hoszabb életciklusát vonja maga után.
Gyakran felvetődik a kérdés, hogy miért van szükség a beszabályozásra, ha a rendszer el van látva vezérlést végző automatikával.
Nos a beszabályozás felelős a vízmennyiségek elosztásáért, vele biztosítható a szükséges és egyben maximális vízmennyiség az egyes hőleadókon.
A szabályzás feladata a pillanatnyi terhelésnek megfelelő, maximálisnál kevesebb vízmennyiség biztosítása.
Már egy egyszerű termosztatikus radiátorszelepnél is a két funkció különválik, hiszen a beszabályozhatóságot az előbeállító mű, míg a szabályzási funkciót a termosztatikus fej valósítja meg.
A megfelelő automatikával (szabályzással) ellátott rendszer beszabályozás nélkül nem képes komfortosan, és energiatakarékosan működtetni az víz hőátadó közegű rendszereket.
A beszabályozási folyamat során a rendszerbe épített beszabályozó szelepeket a megfelelő állásba állítjuk, majd műszeres méréssel igazoljuk a szükséges térfogatáramok meglétét.
A rendszer beszabályozhatóságának előfeltételei, és szükséges adatszolgáltatás:
- készre szerelt, kilégtelenített, megfelelő vízminőségű, üzemképes rendszer
- a rendszer felépítéséről rajzi adatszolgáltatás
- szelepeken beállítandó térfogatáramok feltüntetése a terveken
Egyéb mérések:
- Hibadiagnosztika ( a rendszerek hibáinak feltárása műszeres mérés segítségével)
- Ultrahangos mérés ( beszabályozó szelep híján alkalmazható térfogatáram mérés )
- Adatgyűjtés (adott időtartamra kiterjedő mérés, célja a térfogatáram, nyomáskülönbség, hőmérséklet és teljesítmény esetleges ingadozásainak elemzése)
- Kontroll mérések (a beszabályozás befejezését követő utóellenőrzés)
LÉGTECHNIKAI MÉRÉSEK ÉS BESZABÁLYOZÁS
A 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet előírja bla, bla, bla…
A készre szerelt beszabályozás nélküli rendszerekben a levegő a kisebb ellenállású nyomvonalon áramlik, aminek az eredménye, hogy a ventilátorhoz közeli végpontokon a légmennyiség magas, a távol levőké alacsony. Ezen jelenség csak és kizárólag a beszabályozással orvosolható, ami komfortérzet javulást, energia megtakarítást von maga után.
A beszabályozási folyamat során a rendszerbe épített beszabályozó berendezéseket a megfelelő állásba állítjuk, majd műszeres méréssel igazoljuk a szükséges térfogatáramok meglétét.
A rendszer beszabályozhatóságának előfeltételei, és szükséges adatszolgáltatás:
- készre szerelt, kilégtelenített, megfelelő vízminőségű, üzemképes rendszer
- a rendszer felépítéséről rajzi adatszolgáltatás
- szelepeken beállítandó térfogatáramok feltüntetése a terveken
Egyéb mérések:
- Füstmentes lépcsőházak ellenőrzése ( OTSZ által előírt nyomásviszonyok ellenőrzése a túlnyomással üzemelő lépcsőházakban és a hozzá kapcsolódó előterekben)
- Légtömörség mérés, MSZ EN13779-es szabvány szerinti szivárgásvizsgálat (A méréshez egy LINDAB ILU ∅100-as méretű csatlakozó idom felszerelése szükséges)
- Hibadiagnosztika ( a rendszerek hibáinak feltárása műszeres mérés segítségével)
- Adatgyűjtés (adott időtartamra kiterjedő mérés, célja a térfogatáram, a nyomás, a hőmérséklet és a páratartalom ingadozásainak elemzése)
- Kontroll mérések (a beszabályozás befejezését követő utóellenőrzés)
KOMFORT MÉRÉSEK
A beteg épület szindróma (sick building syndrome, röviden SBS) nem konkrét betegség, hanem különböző tünetek együttes megjelenésének összefoglaló neve. A tünetek azon épületben dolgozóknál jelennek meg leggyakrabban, ahol nincs kellő hangsúly fektetve a megfelelő szellőzésre, megvilágításra, illetve olyan új épületekben is előfordul, ahol az építészeti fantázia miatt, túlzott mértékű az épületgépészeti rendszerek jelenléte.
A beteg épület szindróma okozta panaszok egy bizonyos, a munkahelyen eltöltött idő után jelentkeznek, és jó esetben az épület elhagyását követően megszűnnek. A következő tünetek utalhatnak az SBS jelenlétére:
A tüneteket kiváltó okok sokfélék lehetnek:
- a levegő hőmérséklete, annak térbeli, időbeli eloszlása, változása
- a környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete
- a levegő relatív nedvességtartalma
- a levegő sebessége annak térbeli, időbeli eloszlása, változása
- zajhatás
- megvilágítás hiánya
Cégünk a kínált komfortmérésekkel, ezen tényezők vizsgálatát képes elvégezni, és a mérések kiértékelése után javaslatot tesz arra, hogy milyen változtatásokat kell az épületen, vagy a gépészeti rendszereken eszközölni ahhoz, hogy a bent tartózkodók komfortkörülményei javuljanak.
Következzen egy rövid ismertető a mérésekről, a teljesség igénye nélkül…
Magyar rendelet szerinti mérések
A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet határozza meg a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét.
A rendelet részletei az alábbi linken megtekinthetőek:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0200003.scm
Cégünk a következő mérések elvégzésében áll megrendelői szolgálatára:
- befújt és elszívott légmennyiségek mérés
- légsebesség mérés a tartózkodási zónában
- effektív és korrigált effektív hőmérsékletek mérés
- zajmérés („A” hangnyomásszint érték mérése)
PMV-PPV mérés
A ruházat és a végzett munka nehézségének figyelembe vételével alkalmas az teljes emberi test hőérzeti viszonyának jellemzésére.
PMV Predicted MeanVote (várható hőérzeti érték)
PPD PredictedPercentage of Dissatisfied (kedvezőtlen hőérzet várható százalékos valószínűsége)
A hőkörnyezetükkel várhatóan elégedetlenek százalékos aránya a PMV érték függvényében az alábbi diagrammból állapítható meg.
Mérési folyamat:
A vizsgált térre raszterhálót fektetünk és a megrendelő által megjelölt pontokban mérjük a légsebességet, sugárzási és léghőmérsékletet, relatív nedvességtartalmat.
A műszer a szükséges betáplált adatok (munka nehézsége, ruházat fajtája) alapján elvégzi a számításokat és meghatározza az adott ponthoz tartozó PMV és PPD értékeket.
Kiértékelés:
Az MSZ EN ISO 7730-as szabványban meghatározottak szerint történik, eredményeképp a megrendelő a tér komfortkategóriáját, és a környezetükkel elégedetlenek százalékos arányát kapja kézhez. A PMV és PPD értékek a test egészére vonatkoznak nem veszik figyelembe a lokális (nyak, vagy boka) diszkomfortot.
DR huzatindex mérés:
Helyi diszkomfort vizsgálatára használatos.
Ha a bent tartózkodók konkrétan a huzat jelenségére panaszkodnak, javasolt ezen mérés elvégzése.
A DR index a helyiségben tartózkodók, túl magas légsebesség miatt elégedetlenek arányát fejezi ki.
Mérendő paraméterek:
ta: levegő hőmérséklet (*C)
v: légsebesség (m/s)
Tu: turbulencia fok (a sebességingadozás átlagos értékét viszonyítja az átlagsebesség értékéhez)
Mérés menete:
A vizsgálandó munkaállomásnál 3 mérési magasságban végzünk vizsgálatot az adott tevékenység függvényében.
Kiértékelés:
Az MSZ EN ISO 7730-as szabványban meghatározottak szerint történik, eredményeképp a munkahely komfortkategóriáját, az elégedetlenek százalékos arányát kapjuk.
Vertikális hőmérséklet differencia mérés:
Az ülő foglalkozást végző személyeknél a nyak és a boka magasságban a túlzott levegő hőmérséklet differencia diszkomfort érzést okozhat.
Mérés menete:
A boka és a nyak magasságában mérjük a levegő hőmérsékletet.
Kiértékelés:
Az MSZ EN ISO 7730-as szabvány szerint történik, eredményül a hőmérsékletkülönbség értékét és a hozzá tartozó komfort kategóriát kapjuk.
Hideg, vagy meleg padlók:
Ha a padló hőmérséklete túl meleg, vagy túl hideg a dolgozók kényelmetlenül érezhetik magukat a lábuk hőérzetének köszönhetően. Ilyen esetben érdemes lehet például a padlóburkolat anyagán változtatni.
Mérés menete:
A padló felületi hőmérsékletének mérése.
Kiértékelés:
Az MSZ EN ISO 7730-as szabvány szerint történik, eredményül a padlóhőmérséklet értékét és a hozzá tartozó komfort kategóriát kapjuk.
Sugárzási asszimetria:
A emberi szervezet környezettel kapcsolatos összes hőcseréje a következő módon alakul:
- sugárzásus hőcsere (42-44%)
- konvekciós hőcsere (32-35%)
- párolgásos hőcsere (21-26%)
Látható, hogy a legnagyobb részt a testünk és a környező felületek közti sugárzásos hőcsere teszi ki.
A sugárzási asszimetria annyit tesz, hogy az ablaknál ülő egyén egyik oldalról az ablakon besütő nap melegét érzi, míg a felülről a menyezethűtés miatt hidegérzete támad. A kettő együtt okozza az
aszimmetrikus sugárzásnak nevezett diszkomfort tényezőt.
Mérés menete:
A környező felületek és a levegőhőmérséklet differenciájának mérése.
Kiértékelés:
Az MSZ EN ISO 7730-as szabvány szerint történik, eredményül a hőmérsékletkülönbség értékét és a hozzá tartozó komfort kategóriát kapjuk.
WBGT index mérés
Jellemzően forró munkahelyek esetében (öntödék, kohók…) alkalmazott mérési eljárás.
Mérendő paraméterek:
tnw: nedves hőmérséklet (*C)
tg: gömbhőmérséklet (*C)
ta: száraz hőmérséklet (*C)
Mérés menete:
A mérést a legnagyobb hőterhelésnek megfelelő időpontban kell elvégezni. A fenti értékek mérésén túl figyelembe kell venni az akklimatizáció jelenségét és a viselt ruházat hatását is.
Kiértékelés:
Az MSZ EN ISO 7730-as szabvány szerint történik, eredményül az akklimatizáció szükségességét és a munka – pihenés aránya határozható meg a munkavégzés időtartamára.
CO2 mérés
A belső levegőminőség alatt a komfortterek levegőjének minden olyan nem termikus jellemzőjét értjük,melyek az ember közérzetét befolyásolják.
A belső levegő minőségét befolyásoló szennyezőanyagok:
- gázok és gőzök (pl. CO, CO2, SO2, NO2, O3, Radon…)
- szaganyagok (pl. építő és burkolóanyagok kipárolgási termékei)
- aerosolok (porok, pollen anyagok)
- vírusok, baktériumok, gombák
A túl magas CO2 koncentrációból származó „rossz” levegőminőség fáradtsághoz, koncentrációs nehézségekhez vezet és betegségeket is okozhat.
Mérés menete:
A CO2 mérés esetében egy egész napot átfogó, hosszú idejű mérés javasolt.
Kiértékelés:
A CO2-ra vonatkoztatott „jó levegő minőség” 1000ppm, amit Pettenkofer számnak nevez a szakirodalom.
Az egész napos mérés során kielemezhetővé válok a CO2 koncentráció időbeli alakulása, valamint választ kaphatunk arra, hogy a szellőző berendezés megfelelő légcserét biztosít e.
TERVEZÉS
- Meglevő rendszerek optimalizálása
- Új épületek gépészeti tervezése, áttervezése
- Energetikai minőségtanusítás
- Költséghatékony áttervezés